Az iskola története

1954 nyarán határozta el az Oktatásügyi Minisztérium a Fővárosi Tanáccsal egyetértésben, hogy a kecskeméti Ének-zene tagozatú Általános Iskola mintájára a budapesti II. kerületben ilyen típusú iskolát létesít. A szervezéssel Bors Irma nagy gyakorlattal rendelkező énektanárnőt bízták meg, aki Kodály Zoltán irányításával, igen nagy lendülettel látott ehhez a szép feladathoz. Az iskola első osztálya 1954 szeptemberében nyílt meg a Lorántffy Zsuzsanna út 3. szám alatti általános iskola keretei között. Tanulóit részben az említett általános iskola, részben a II. kerületben lakó gyermekek alkották, de többen a szomszédos kerületekből jöttek, hiszen ott még ilyen osztályok nem működtek.
Lehet-e a zene mindenkié? Ezt volt hivatott igazolni ez az iskolatípus.
Az 1. és 2. osztályok jó képességű gyerekeiből alakított, összevont csoporttal kezdődött meg az énektanítás heti 6 órában. A jó hallású, jó ritmusérzékű gyerekeknek az iskolában hangszertanulásra is módjuk nyílt. Kodály eleinte ezt túlságosan korainak vélte, de a gyors fejlődés meggyőzte az eredeti elképzelésnél korábban megkezdett hangszertanulás létjogosultságáról.
Az első tanév végén a két zenei általános iskola /Kecskemét és Budapest/ gyermekei Pesten találkoztak, ahol Bárdos Lajos ez alkalomra írt kétszólamú művét szólaltatták meg /10 perces felkészülés után!/ hibátlanul. A kecskeméti és a budapesti iskola példája nyomán rövidesen az országban szinte mindenhol létrejöttek a hozzájuk hasonló szép eredményeket – s nemcsak a tanulásban, hanem a neveltségben is – felmutató iskolák.

Intézményünk rövidesen bel- és külföldön szakemberek érdeklődésének középpontjába került. Vendégek sokasága árasztotta el az iskolát, akik fellelkesültek a látottakon–hallottakon. Az első látogatók között volt Yehudi Menuhin hegedűművész. Elismerő szavai az iskola vendégkönyvében olvashatók: " … a világ legjobb zeneiskolája, mely méltó a magyar zeneművészet nagyjaihoz. Csodálom és elismerem."

Az első időből említhetjük még többek között Sosztakovics, Pablo Casals, Benjamin Britten nevét is.
A bemutató órák, a szereplések száma azóta is egyre nő. Évente közel 300 vendég érkezik napjainkban is az iskola meglátogatására. A 6. vaskos vendégkönyv oldalai telnek be a köszönő, méltató szavakkal.
A múló évek szinte mindegyikén történt valami fontos feljegyezni való.
1958-ban került sor az első évzáró hangverseny rendezésére, s ezt a ma is élő hagyománnyá vált koncertet 1960-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nagytermében tartjuk.
1968-ban nem egy tanévet, hanem egy korszakot is zártak a Lorántffy Zsuzsanna úton. A 14. év befejezése után az iskola új helyének a Marczibányi téri általános leányiskolát jelölték ki, éppen a leánylétszám erős csökkenése miatt.
1975. november 5-én dr. Eősze László zenetörténész ismerteti a minisztériumi határozatot: "Az iskola a mai naptól kezdve Kodály Zoltán nevét viselheti."
Bejegyzése az iskola emlékkönyvében: "Az iskola történetében új korszakot nyitó napon kívánok sok sikert a további munkában és örömöt a zenében."
Ezen az avatáson dr. Takáts István tanácselnök mondotta: "Megérdemelten nyerte el az iskola Kodály Zoltán nevét. A föltétele megvan annak a hagyaték őrzésének, és gyarapításának, amit vállalnia kell. Szívből kell énekelni és énekeltetni Kodály műveit, úgy, ahogy örökül hagyta ránk. De most már az Ő nevével – még nagyobb felelősséggel – és hivatástudattal."
Újabb állomás volt 1986-ban a zürichi Sangenknaben kóruslátogatása, majd iskolánk első kórusútja a látogatás viszonzásárára.
A külföldi kórusutazás ezzel hagyománnyá vált. Az utóbbi években a cserelátogatások és a külföldi kórusversenyek száma és köre egyre bővült / Franciaország, Németország, Olaszország, Svédország, Hollandia, Anglia, Erdély, Finnország, USA /.
A kórusutak az utóbbi időben összefonódtak a nyelvgyakorlással / német, angol /.
A zene összetartó erejét bizonyítják a régi diákok és tanáraik által alapított együtteseink is.
1984-ben jött létre a Ritornell fafúvós együttes és a közös muzsikálást azóta is művelik.
1989-ben alakult meg növendékeinkből a Kodály Vegyeskar majd 1994-ben a Gastoldi kamarakórus.

1994. igen fontos év volt. Ekkor ünnepeltük az iskola fennállásának 40. évfordulóját. A Zeneakadémiai jubileumi előadáson egykori karnagyaink vezetésével szerepelt az "öregdiákok" kórusa kb. 300 egykori diák bizonyítva, hogy aki egyszer megszereti és megtanulja az együtténeklést, soha nem felejti el.
Szakmailag is ritka pillanat volt együtt látni, hallani a 40 éves iskola kitűnő karnagyait: Mohainé Katanics Máriát, Bartalus Ilonát, Hajdú Lászlónét, Thész Gabriellát, Vendrei Évát, Csik Miklóst, és Friss Gábort. Az ő munkásságuk az iskola egy-egy jelentős korszakát fémjelzik.
Katanics Mária karnagy hangverseny után elhangzott rádiónyilatkozatából: "Én igazán rendkívül sokat vezényeltem itthon, külföldön, de nekem ez olyan hatalmas élmény volt, amit nem hiszem, hogy az egész világon valaki átélt."

Diákjainknak kb. 20 %-a megy zenei pályára. Iskolánkból olyan nagy művészek kerültek ki, mint Zempléni Mária, Solymosi Mária, Fischer Iván, Mohai Miklós, Joó Árpád, Kovács Imre, Mártha István, Spányi Miklós, Vajda János, Eckhard Gábor, a Kaláka együttes és mások.
A többség azonban nem lesz zenész. Sokan abba is hagyják a muzsikálást az iskola után, de amit a kodályi oktatástól kaptak, azt nem felejtik el.
Az is kiderült, hogy a Kodály rendszerű iskola tempója, fokozott zeneisége nem megy a többi tantárgy rovására, hanem inkább elősegíti azok magas szintű elsajátítását. Régi diákjaink között számos kiváló műszaki ember, nyelvész, tudós van.
A múlt gyökereiből való táplálkozás a jelen kihívásainak való megfeleléssel párosul. Az egyre érzelemmentesebb világban egyre nagyobb szükség van a művészeti nevelésre, ezen belül is az ének-zenére. Ennek a célnak igyekszünk ma is megfelelni, s mint a következő – az utóbbi években elért – eredmények bizonyítják: sikeresen.

Az 1996-os Budapesti és Országos Gordonkaversenyre bejutott növendékünk. Az 1996-os Budapesti Zongoraversenyen első és harmadik díjat kaptunk. 1997-ben a Budapesti Négykezes Versenyen két kiemelt nívódíjat, az országos fordulón egy kiemelt nívódíjat szereztünk. 1997-ben a Budapesti Kamaratalálkozón furulyásaink kiemelt nívódíjban részesültek. 1998-ban az Országos Zongoraverseny harmadik helyezettje volt növendékünk. Ugyancsak 1998-ban az Országos Furulyaversenyről kiemelt nívódíjat, illetve nívódíjat hoztunk haza. 1999-ben a Budapesti Kamaratalálkozó kiemelt nívódíja volt növendékeinké, és döntősünk volt az Országos Szolfézsversenyen is.
1996 és 1999 között kórusaink részt vettek minden jelentős hazai és nemzetközi megmérettetésen.
1998-ban például az Aprók kara a II. Országos Kórusversenyen kiemelt nívódíjat kapott. A Zingarelli és a Concento kórus az Éneklő Ifjúság Minősítő Hangversenyeken minden alkalommal Arany, illetve "Arany diplomával" minősítést kapott. A Concento kórus Olaszországban és San Franciscoban nyert Nemzetközi kórusversenyt.
A 2000. év újabb mérföldkő iskolánk életében. Az Önkormányzat 66/2000. /II.24./ sz. határozata szerint "A képviselő-testület úgy dönt, hogy a Marczibányi István Általános Iskolát és a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskolát 2000. Augusztus 1-jétől összevonja és egy iskolaként működteti tovább, egyben az új iskolát mentesíti a körzetellátó feladatok alól."
" Módosítja és egységes szervezetben elfogadja a melléklet szerinti tartalommal a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola alapító okiratát"
"A Marczibányi István Általános Iskolát július 1-jei hatállyal megszünteti és elfogadja a melléklet szerinti tartalommal az intézmény megszüntető okiratát. Jogutód intézményként a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskolát jelöli ki."
Kiegészítésként: az ének-zenei osztályokban helyezték el a Magyar Rádió Gyermekkórusát.

Innentől kezdve sok pozitív változás kezdődött el iskolánkban. Az "r"-es osztályok tanulói zökkenőmentesen illeszkedtek be mind a közismereti, mind a zenei oktatásba. Megnőtt a gimnáziumból zenei főiskolákra felvettek száma, ami a felvételi előkészítő csoport jó munkáját igazolja. Nőtt a zeneiskolai tanulók létszáma és munkájuknak színvonala is. Még az eddigieknél is több versenyen szerepelnek kiemelkedően növendékeink.
1997-ben alakult meg az iskola zenekara, mely eleinte vonósokból állt, de később kiegészült fúvósokkal is. 2002-ben Az Országos Zeneiskolai Zenekarok Fesztiválján II. díjat nyertek.

A 2000-2001-es tanév változásainak keretében zajlott az iskolai kórusok struktúrájának átalakítása is. Jelenleg iskolánkban három kórus működik felmenő rendszerben, alapelv az egymásra épülés. A 4-5. osztályosok alkotják az Aprók karát, a 3. osztályosok előkészítő kórusfoglalkozásokon vesznek részt. Az ötödikesek heti egy előkészítő kóruspróbán készülnek a gyermekkórusba való belépésre. A 6-10. osztályos tanulók alkotják a gyermekkórust, a gimnazisták (9-12. osztály) pedig elsősorban ifjúsági nőikarként működnek, de az iskola hagyományos karácsonyi, és évzáró hangversenyén a zenei tagozatos fiúk közreműködésével néhány vegyeskari mű is megszólal.
A következetes egymásra épülő munka meghozta eredményét, mert iskolánk kórusai kimagasló eredményeket értek el a legkülönfélébb megmérettetéseken.
2001-2002. Gyermekkar: Éneklő Ifjúság "Arany diplomával" minősítés, a KÓTA Dicsérő Oklevele.
2002-2003 Gyermekkar: IX. Nemzetközi Kórusverseny I. fokozatú Arany diploma.
2003-2004. Gimnáziumi leánykar: III. Kodály Zoltán Magyar Kórusverseny II. díj.
2004 márciusában, a Magyar Örökség–díj Bírálóbizottság a Budapesti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola zenepedagógiai szolgálatát a Magyar Örökség részévé nyilvánította.
2004 októberében nagyszabású ünnepségsorozat keretében ünnepeltük iskolánk fennállásának félévszázados évfordulóját. A 317 fős, régi diákjainkból alakult kórus betöltötte a Zeneakadémia Nagytermének színpadát. Az ünnepi tanév záróakkordjaként kaptuk meg 2005 áprilisában a "Magyar Művészetoktatásért" intézményi szakmai díjat.

A 2011-es év újabb mérföldkő. A magas szintű szakmai munka elismeréseként a Kodály Iskola Leánykara Junior príma díjban részesült.
2014-ben ünnepeltük iskolánk fennállásának 60. évfordulóját.
A 2016-2017-es tanévben került bevezetésre a francia nyelv, mint választható második idegen nyelv. Ugyanebben az évben bővítettük a zeneiskola kínálatát a hárfatanulás lehetőségével. A tanszak egyre népszerűbb, és az elmúlt öt évben kiemelkedő számú budapesti, országos, nemzetközi eredmény született a hárfa tanszakon.
Bevezettük a kreatív mozgást, személyiségfejlesztő drámaórákat az alsó tagozat után a felső-tagozaton is, valamint órarendi keretben biztosítjuk a tanulás-módszertani ismereteket tanítványainknak.
2020-ban a Magyar Kultúra Napján intézményünk kórusa újabb elismerést, KÓTA-díjat kapott. 2023-ban, 2024-ben két nemzetközi kórusverseny arany minősítésével lettünk gazdagabbak.